A NEMZET VÉRE, AZ Ő HATALMA.
A SOROZAT
A Szaddám-klán merőben új nézőpontból mutatja be a diktátort, annak zárt ajtók mögött zajló kapcsolatait és cselekedeteit, az eseményeket egészen belülről, a rezsim közvetlen központjából elmesélve. A nemzetközi szereplőgárda tagjai: Igal Naor („Kiadatás”, „München”) mint Szaddám Huszein; az Oscar-díjra jelölt Shohreh Aghdashloo („Ház a ködben”) Szaddám első felesége, Szajida szerepében; Philip Arditti („10 Days to War”) mint Szaddám legidősebb fia, Uday megformálója; Said Taghmaoui („Nyolc tanú", „Papírsárkányok") Szaddám féltestvére, Barzan Ibrahim szerepében és Christine Stephen-Daly („Baleseti sebészet”, „Vágom a pasid! (Fodrászok)”) mint Szaddám szeretője és későbbi második felesége, Szamira.
„Irak történelmében és Szaddám Huszein világában a részleteket gyakran elhomályosítja a politika, a propaganda, és a puszta önérdek” – magyarázza Alex Holmes, a sorozat társrendezője, társszerzője és executive producere. „Határozott szándékunk volt, hogy a lehető legtöbb olyan emberrel beszélünk, akik első kézből ismerték Szaddámot, és így rakosgassuk össze részletről részletre azt a képet, amely megmutatja, milyen volt Szaddám folyton zsugorodó „belső körébe” tartozni. Beszéltünk a szövetségeseivel és az ellenfeleivel: politikusokkal, száműzöttekkel, palotája lakóival, szakácsaival, szolgáival, a Huszein-család barátaival és kormányminiszterekkel. Irakon belül és kívül is meginterjúvoltunk embereket.”
„Ezeket az interjúkat összeszerkesztettük a Huszein-család által hátrahagyott képekkel és felvételekkel, melyek közül néhány propagandacélokat szolgált, de voltak kevésbé elfogult felvételek is, melyeket a rezsim lerombolt palotáiból mentettek meg. Hozzáfértünk a titkolózó és megszállottan bürokratikus rezsim összeomlása után felbukkant dokumentumok töredékéhez. A folyamat három évig tartott, egy háromtagú, arab nyelvű tudóscsapat részvételével. A munka eredményeként egy egyedi és független kép alakult ki a diktátorról és hatalmi centrumáról.”
A történet 1979-ben kezdődik, amikor Szaddám egy véres puccs során magához ragadta az irányítást Irakban. A minisorozat részletesen bemutatja Szaddám politikai ambícióinak és saját történelmi fontosságába vetett hitének hatását legbizalmasabb tanácsadóira, legközelebbi barátaira és családtagjaira, valamint magára Szaddámra. Szaddám hatalmának gyakorlásával hivalkodó palotáinak falain belül és Irak utcáin is tisztelettel és szeretettel vegyes félelmet váltott ki. A növekvő belföldi és nemzetközi nyomás dacára csaknem 25 éven át fenntartotta hatalmát, bizonyítva ezzel a túlélésre való hihetetlen képességét. Végül azonban a Szaddám-birodalom omladozni kezd, mivel ura egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségtől és a hozzá közelállóktól, a hatalom és a realitás feletti kontroll kicsúszni látszik a kezéből.
EPIZÓDOK
1. RÉSZ
„Hamarabb felismerem, hogy ki az áruló, mint ő maga.”
1979: Szaddám Huszein magához ragadja az Irak feletti hatalmat, és számos ellenségét és barátját kivégezteti.
Szemet vet egy házas tanárnőre, és háborút indít Irán ellen.
2. RÉSZ
„Ne szövegelj nekem a törvényről. A törvény az, amit én egy papírra firkantok!”
1988: Szaddám idősebb fia, Uday dührohamot kap és teljesen kifordul magából; Szaddám kénytelen megbüntetni egy különösen erőszakos eset után.
Szaddám első felesége, Szajida értesül róla, hogy Szaddám feleségül vette szeretőjét, Szamirát, ami kellemetlen és veszélyes helyzetbe sodorja a bátyját.
3. RÉSZ
„A forradalom keze eléri az ellenségeit, bárhol legyenek is."
1995: Irak épp hogy túlélte az Öbölháborút, ám Szaddám látszólag nem vesz erről tudomást.
Huszein Kamel, Szaddám legközelebbi szövetségese és veje elhagyja Irakot, és menedéket keres Jordániában, ahol megpróbál szövetségre lépni az Egyesült Államokkal.
4. RÉSZ
„Ha meghalok, egy árva ujj se marad utánam, és Ti is mind meghaltok velem együtt.”
2003: Az Egyesült Államok támadást indít Irak ellen, és a család kénytelen elmenekülni a palotából. Szaddám első felesége, Szajida, lányai és unokái Jordániába mennek, ahol a televízióban nézik a Szaddám és fiai ellen folytatott hajtóvadászatot.
GALÉRIA
SZEREPLŐK
Shohreh Aghdashloo
mint Szajida Khairallah Tulfah
Oscar-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában a „Ház a ködben” című filmben nyújtott alakításáért. További munkái: „Ház a tónál”, „X-Men - Az ellenállás vége”, „A születés”, és a „24” című sikersorozat, amiért Arany Műhold-díjra jelölték. Játszik a Cyrus Nowrasteh rendezésében hamarosan bemutatásra kerülő „The Stoning of Soraya M” című filmben, amely nemrég debütált a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon.
Philip Arditti
mint Uday Huszein
Filmes és televíziós munkái között megtalálható: „A Szaddám-klán", „A néma szemtanú", „10 Days to War", „The Whistleblowers", „Really", „Chicken Soup", „Titkos Szolgálat - MI5", és „Baleseti sebészet".
Makram J. Khoury
mint Tariq Aziz
Filmes és televíziós munkái között megtalálható: „A Szaddám-klán", „Etz Limon", „Dijihad", „Forgiveness", „München" és „Free Zone".
Mounir Margoum
mint Quszay Huszein
Filmes és televíziós munkái között megtalálható: „A Szaddám-klán", „Kiadatás" és „Rue des figuiers".
Igal Naor
mint Szaddám Huszein
Igal Naor színészi munkássága nyomon követhető a „Kiadatás”-ban és Steven Spielberg „München” című filmjében, illetve Naor látható lesz a hamarosan bemutatásra kerülő Paul Greengrass-filmben, a „Green Zone”-ban is.
Said Taghmaoui
mint Barzan Ibrahim
Filmes és televíziós munkái között megtalálható: „A Szaddám-klán", „Traitor", „Nyolc tanú", „Papírsárkányok", „Sleeper Cell - Terrorista csoport", „Az elnök emberei", „Multik haza!", „Hidalgo - A tűz óceánja", „Sivatagi cápák", és játszik a hamarosan bemutatásra kerülő „G.I. Joe: A kobra árnyéka", valamint a „Kandisha" és „Mogadischu" című filmekben.
Amr Waked
mint Huszein Kamel Al Majid
„A Szaddám-klán” (2008) c. minisorozatban látható. Ezenkívül játszott a „The Shooting of Thomas Hurndall” (2008) c. filmben Mohamed szerepében, a „Genenet al asmak” (2008) Youssef-jeként, a „Sziriana” (2005) c. filmben mint Mohammed Sheik Agiza, a „Dam el ghazal”-ban (2005) Atef szerepében, a „Kalam fel hob”-ban (2005) Hassan-ként, a „Sib wana sib" (2004) c. filmben mint Karim, a „Tito” (2004) c. filmben Fares-ként, a „Khalty Faransa” (2004) Youssef-jaként, az „Ahla al awkat”-ban (2004) mint Hisham, az „Ashab wala business”-ben (2001) Gehad szerepében és a „Gannat al shayateen” (1999) Nonna-jaként.
A BELSŐ KÖR
Szamira Shabander
Szaddám szeretője, majd második felesége. 1986-ban elvált férjétől, hogy Szaddám felesége legyen. „A szőke”-ként ismert. Egy fia született Szaddámtól - Ali (távol tartották a nyilvánosságtól). Állítólag Beirutban, Libanonban él.
Hala Szaddám Huszein Al Tikriti
Szaddám legkisebb és kedvenc lánya. 1972-ben született. Jamal Mustafa Al Tikritihez ment feleségül. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, de valószínűleg az édesanyjával él.
Rana Szaddám Huszein Al Tikriti
Szaddám középső lánya. 1969-ben született. Szaddám Kamel Al Majidhoz ment feleségül (1985). Özvegy, és jelenleg Ammanban, Jordániában él a gyermekeivel.
Raghad Szaddám Huszein Al Tikriti
Szaddám legidősebb lánya. 1967-ben született. Huszein Kamel Al Majidhoz ment feleségül (1984). Özvegy, és jelenleg Ammanban, Jordániában él a gyermekeivel.
Szajida Khairalla Tuffah
Szaddám első felesége (1963-ban házasodtak össze). Khairalleh lánya, Szaddám első unokatestvére. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, de valószínűleg lányával, Halával él.
Uday Szaddám Huszein Al Tikriti
Szaddám legidősebb fia. 1964-ben született. Az Iraki Olimpiai Bizottság elnöke. Különc pszichopataként vált hírhedtté. 2003. július 22-én az amerikai csapatok tűzharc során ölték meg.
Quszay Szaddám Huszein Al Tikriti
Szaddám kisebbik fia. 1966-ban született. Az Elnök Különleges Alakulatának a vezetője. 2000-ben Szaddám örökösének kiáltották ki. 2003. július 22-én Udayjal együtt megölték.
Barzan Ibrahim Huszein Al Tikriti
Szaddám középső féltestvére és sógora (Szajida féltestvérét, a néhai Ahlamot vette feleségül). 1951-ben született. A Hírszerzés vezetője. Később ENSZ-nagykövet Genfben. 2003. április 17-én letartóztatták.
Huszein Kamel Al Majid
Szaddám veje és Raghad férje. 1950-ben született. Altábornagy. Az iraki fegyverfejlesztési program vezetője. Testvérével és családjával 1995-ben Jordániába szökött. Visszatért Irakba, ahol nagybátyja, Ali Hassan Al Majid 1996 februárjában megölte.
Szaddám Kamel Al Majid
Szaddám veje és Rana férje. Alezredes. Szaddám testőrségének vezetője. 1995-ben Jordániába menekült Huszeinnel és családjával. 1996 februárjában nagybátyja, Ali Hassan Al Majid megölte.
Adnan Khairallah Tulfah
Szaddám unokatestvére és sógora. Khairallah fia. Szaddám egyik legközelebbi gyermekkori barátja. Védelmi miniszter (1977-től 1989-ig). Helikopter-szerencsétlenségben halt meg (merénylet).
Tariq Aziz
Keresztény. Mosulban született 1936-ban. Eredetileg újságíró. Irak legfőbb végrehajtó szervének, a Forradalmi Kormányzótanácsnak (RCC) a tagja. Miniszterelnök-helyettes. Külügyminiszter (1983-tól 1991-ig), amikor „Irak arca” lesz a nyugat szemében. 2003. április 24-én megadta magát.
Ali Hassan Al Majid (Kémikus Ali)
Alias „Kémikus Ali”. 1941-ben született. Egyike Szaddám legbizalmasabb embereinek. Ő vezette az ún. Al-Anfal hadjáratot a kurdok ellen, melynek során több tízezer kurdot öltek meg. Védelmi miniszter. 1996 februárjában Szaddám parancsára megölte két unokaöccsét. 2003. augusztus 23-án elfogták.
KRONOLÓGIA
Családi kronológia
1937. április 28.
Szaddám Huszein nagy szegénységben született Al Awjaban, egy Tikrit nevű falu közelében. Apa nélkül, anyja és kegyetlen mostohaapja mellett nőtt fel.
1947
Tíz éves korában elköltözött otthonról, hogy anyai nagybátyjával, Khairallah Tulfahhal éljen. Nagybátyját korábban bebörtönözték a britek elleni felkelésben való részvételéért; Szaddámra nagy hatást gyakorolt nagybátyja nyugatellenes és anticionista politikája.
1955
18 éves korában Khairallahhal és családjával (melynek tagja volt Szajida, Khairallah lánya is) Bagdadba költözik. Bagdadban csatlakozik a Ba’ath Párthoz.
1959
Egy kudarcba fulladt merénylet után Szaddám női álruhában Damaszkuszba menekül, majd Kairóba költözik, ahol száműzetésben marad.
1963
Szaddám visszatér Bagdadba, és feleségül veszi Szajidát, akit még kairói száműzetése alatt jegyzett el. Elrendezett házasság volt, miután Khairallah már gyerekkorában neki ígérte lányát.
1964
Megszületik Uday Huszein.
1966
Megszületik Quszay Huszein.
1967
Megszületik Raghad Huszein.
1969
Megszületik Rana Huszein.
1972
Megszületik Hala Huszein.
1983
Szaddám elrendezi a 16 éves Raghad házasságát Huszein Kamel Al Majiddal, ezzel magára haragítva féltestvérét, Barzant, aki abban reménykedett, hogy az ő fia veszi el a lányt. Ezzel kezdetét veszi az Al Majidok és az Al Ibrahimok közötti évekig tartó családi viszály. A dühös Barzan elhagyja az országot, és Svájcba utazik, ahol ő lesz Irak ENSZ nagykövete.
1985
Quszay Huszein feleségül veszi Sahar Abdul Rashidot, egy iraki háborús hős lányát. Bár ez az első házasság, amely a közvetlen családon kívül köttetett, nem kisebb politikai szándék vezérelte, mint hogy közelebb hozza a családot a megdöntött Al Bakr elnök családjához. Két gyermekük születik, majd különválnak.
1986
Szaddám elrendezi második lánya, Rana házasságát Szaddám Kamel Al Majiddal (Huszein Kamel öccsével), ami tovább haragítja az Al Ibrahimokat.
Szamira Shahbandar, az Iraki Légitársaság vezérigazgatójának gyönyörű, szőke felesége elválik a férjétől. Majd hozzámegy Szaddámhoz, akinek így a második felesége lesz. Egy fiuk születik, Ali (születési ideje nem ismert). Szajida idegösszeroppanást kap.
1987
Ali Hassan Al Majid, Szaddám unokatestvére „Kémikus Ali” néven vált hírhedtté, miután a Különleges Alakulatok vezetésével százezer kurdot mészárolt le Észak-Irakban. Becenevét a Halabdzsa városában bevetett ideg- és mustárgázról kapta.
1988
Az Al Ibrahimok kiengesztelése érdekében Szaddám elrendezi Barzan lánya, Saja házasságát fiával Udayjal. Összeházasodnak, és napokkal később Saja elszökik férjétől anyósa, Szajida házába. A szadista Uday megverte. Néhány hónap után hivatalosan is elválik Udaytól, és visszatér családjához Genfbe.
1988. október
Uday egy nyilvános összejövetelen megöli Szaddám személyes inasát, Kamel Hannát, aki bemutatta Szaddámot Szamirának. Szaddám dühös lesz, amikor tudomást szerez pszichopata fia magánakcióiról. Udayt bebörtönzik, megfosztják címeitől és rangjától, és Genfbe száműzik (később Bagdadba deportálják). Quszay lép elő Szaddám kedvenc fiává.
1989. május 5.
Szaddám egy helikopterbalesetben megöleti sógorát és legjobb gyermekkori barátját, Adnan Khairallahot. Szajida megtudja az igazságot bátyja haláláról, és elfordul Szaddámtól.
1995. augusztus
Uday egy automata fegyverrel lábon lövi nagybátyját, Watbant. Attól tartván, hogy ők következnek, Szaddám vejei, Huszein és Szaddám Kamel Jordániába szöknek, feleségeikkel és családjukkal együtt. Ez a Szaddám ellen elkövetett legnagyobb árulás.
1996. február
Huszein Kamel idegösszeomlást kap. A szökevények visszatérnek Irakba feleségeikkel és gyermekeikkel. Arra kényszerítik őket, hogy váljanak el feleségeiktől. Ali Hassan Al Majid („Kémikus Ali”) támadást intéz a házuk ellen, amelyet el is foglalnak. Szaddám mindkét vejét megölik.
2003. július 22.
A 101. légi hadosztály a Különleges Alakulatok segítségével megöli Udayt, Quszayt és Quszay 14 éves fiát, Musztafát az egyik rokonuk Mosul közelében lévő háza ellen intézett tűzharc során. Egy tikriti temetőben temetik el őket.
2003. december 13.
A 4. Gyalogoshadosztály a Különleges Alakulatok segítségével elfogja Szaddámot, aki egy földbe vájt búvóhelyen rejtőzött egy farmon, nem messze szülőfalujától, Tikrittől.
2006. december 30.
Szaddám Huszeint kivégzik.
Politikai kronológia
1957
Húszéves korában Szaddám Huszein csatlakozik a nacionálszocialista Ba'ath Párthoz.
1959
Részt vesz egy az iraki elnök ellen megkísérelt sikertelen merényletben. Szaddám megsebesül, de Damaszkuszba menekül, majd Kairóba költözik, ahol száműzetésben marad addig, amíg biztonságban haza nem térhet.
1963. február
A Ba’ath Párt magához ragadja a hatalmat. Szaddám rokona, a magas rangú katonai vezető, Al Bakr lesz a miniszterelnök, aki talál Szaddámnak egy pozíciót az Elnöki Irodában. Szaddám kegyetlen pártképviselőként építi hírnevét.
1968. július
Egy véres puccssorozat után Al Bakr elnöknek és miniszterelnöknek is deklarálja magát. Szaddám Al Bakr pártfogoltjaként nekilát az ellenzék megtisztításának, és támogatja a Ba’ath Párt hű követőit, azáltal, hogy lojális Tikriti törzstagokat juttat minden kulcspozícióba.
1969 - 1978
Szaddám a Forradalmi Kormányzótanács alelnöke lesz, a rezsim mögötti valódi hajtóerő. Államosítja az olajipart, és Irak meggazdagszik a bevételekből. Al Bakr végül már csupán névleges vezető.
1979. július 16.
Al Bakr „egészségügyi okok”-ra hivatkozva lemond, és Szaddám lesz az elnök. Ezenkívül a Ba’ath Párt főtitkára, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka tisztséget is betölti. Létrehoz egy egyszemélyes diktatúrát. Miután leteszi az elnöki esküt, azonnal letartóztatja a Ba’ath Párt több száz rangidős tagját azzal a váddal, hogy részt vettek egy állítólagos összeesküvésben, melyet az ő hatalmának a megdöntésére szerveztek. A többi párttisztviselőt kényszeríti, hogy végrehajtsák a kivégzéseket.
1980. szeptember 22.
Irak elfoglalja Iránt, és kezdetét veszi az iraki-iráni háború (a 20. század leghosszabb háborúja).
1988. augusztus 20.
Az ENSZ által támogatott tűzszünet véget ér. Egyik oldal sem győz. Irak a háborút 80 milliárd dolláros nemzetközi adóssággal zárja.
1990. augusztus 2.
Szaddám megszállja Kuvaitot, ami nemzetközi felháborodást vált ki.
1991. január 16. - február 27.
A „Sivatagi Pajzs" fedőnevű hadművelet a „Sivatagi Vihar" nevet kapja, és ezzel kezdetét veszi az első Öbölháború. Az USA 42 napon át bombázza Irakot (a hadtörténelem leghevesebb légibombázása). Idősebb Bush elnök 1991. február 27-én bejelenti Kuvait felszabadítását, és Szaddám a győzelmet saját győzelmének állítja be.
1991. március
Szaddám-ellenes felkelések törnek ki Irak déli részén és Kurdisztánban, amiket Szaddám brutálisan lever. Ezreket végeztek ki és temettek tömegsírokba.
1991. április 6.
Irak elfogadja az ENSZ-határozatot, amely a tömegpusztító fegyverek gyártásának leállítására szólítja fel, és lehetővé teszi, hogy az országot az ENSZ Különleges Bizottsága, a fegyverzetellenőrző UMSCOM csoport, megfigyelése alatt tartsa.
2002. január 20.
A szeptember 11-én Amerikát ért támadásokat követően első elnöki beszédében George Bush amerikai elnök azt mondja, hogy Irak az „ördög tengelyé”-nek része.
2002. szeptember 12.
Bush elnök felszólítja az ENSZ-t, hogy támogassa az Irak elleni háborút.
2003. március 20.
Az USA és az Egyesült Királyság vezetésével egy nemzetközi szövetségi hadsereg megszállja Irakot. Három hét múlva az ellenzék gerillataktikát alkalmaz, és Szaddám nincs többé hatalmon.
2003. április 9.
Bagdad elesik.
2003. december 13.
Szaddámot elfogják rejtekhelyén, egy farmon, földbe vájt búvóhelyén, nem messze szülőfalujától, Tikrittől.
„Ha meghalok, egy árva ujj se marad utánam,
és Ti is mind meghaltok velem együtt.”
„Hamarabb felismerem,
hogy ki az áruló, mint ő maga.”
„A törvény az,
amit én egy papírra firkantok!”
„A forradalom keze eléri
az ellenségeit, bárhol legyenek is."
© 2009 Home Box Office, Inc. Minden jog fenntartva. Ez a weboldal kizárólag magyar felhasználók számára készült.
Csak felnőtteknek szóló információt is tartalmazhat.